Az Alapító Okirat

 

  Minden azzal a borongós késő őszi délutánnal kezdődött. Bár az igazsághoz hozzátartozik ugyan, hogy az elveszett családi történet messzebbre nyúlik vissza huszonnégy óránál, s a problémák is mélyebben gyökereznek, talán mégsem olyan fontos, hogy a régmúlt véres lábnyomait kövessük. Egyszerűbb, ha csupán ezt az egy napot vesszük történetünk kezdetének, egy sötét jövő letagadhatatlan mérföldköveként..

 

Az évnek különleges évszaka az ősz. Az elmúlás toposzaként vált ismertté, s lett az elkerülhetetlen vég beharangozója; a harang, mely a szelek szárnyán suttogja:

Memento mori, emlékezz a halálra…

Mert az élet értelme, a végzetben való beteljesülés.

 

Mindig is azt hittem, rossz vége lesz sötét üzelmeimnek, s már-már reméltem, hogy bűneim zsoldja a halál. Sosem gondoltam azonban, hogy odáig jutok, ahol most tartok. Az Alvilág gyermekeként, egy névtelen mestergyilkos árnyékaként megtanultam élni azzal, amit a lét nyújt, s senki nem hibáztathat azért, mert az árnyoldalt választottam. A könnyebbnek látszó út valójában nehezebb volt, mint cipelni magát a világot, a bűntudat pedig - mely bennem tombolt-, égetőbbnek hatott, mint az alvilág haragja. Be kell valljam, ha akkor Ő nincs, nekem sem sikerült volna leküzdeni a terheket.

 

Azon a napon találkoztunk először. Bágyadt függőségbe fúlva pillantottam fel rá, s szemeim előtt sápadt üres arc lebegett szivarom tompa füstje mögül, s én azt hittem, maga a Halál tett végzetes látogatást. Csupán később jöttem rá, hogy az arc valójában egy maszk, az isteni névtelenség és arctalanság kirívó jele…

Ő maga sosem volt ember, mégis ők tisztelték elsőként, leginkább azért, mert hatalmasabbnak, félelmetesebbnek és mindentudóbbnak tűnt mindnyájunknál.

Segített leküzdeni, amit mi nem tudtunk, miközben gyűlölt és mi imádtuk érte. Megtanított, hogy az összetartás ellentétekből kovácsolódik, az erő a tudásból, a hatalom a szenvedésből. Megtanított, hogyan hívjuk vacsorázni a Halált, hogy mi magunk mégis elkerüljük őt.. Megtanított hinni abban, ami ő volt és mi még jobban imádtuk érte.

Mi.. Óh, mi nagyon sokan voltunk! Árvák közül is a legelhagyatottabbat karolta fel, akikben égett valamiféle hideg tűz: A bosszúé, a hatalomvágyé, az uralkodásé, a tudásé, a hité.. azokat kereste, akik elég fanatikusakká válhattak ahhoz, hogy befogadják az értelmet, melyet ő úgy hívott; a Kék Láng.

Együtt voltunk mi, a gyermekek, Az Arctalanság gyermekei, s bármily furcsa is, még mi magunk sem tudhattuk meg saját istenünk nevét.

Hosszú évek lökték hátrébb azt az első, bágyadt napot, mikor végül közülünk néhányan elnyerték a Mester bizalmát: megtudtuk a nevet, mely bűneinknek valódi zsoldja lett, s melyet élő ki nem ejthet a száján, s nem foglalhat írásba.. Soha.

 

Birtokolva a tudást egy idő után néhányan már-már istennek vélték magukat, s ők elpusztultak egyik a másik után. Mi azonban, akik nem haraptunk a bűn almájából, s hűségünkről tanúbizonyságot tettünk, különös kegyet nyertünk tőle: Mi lettünk az Ő első leszármazottai: Memento Mori – A Halál Arca.

 

Már a kezdetektől fogva voltak tervek.

„Ültessétek el a magot a Kezdetek Városában és tanítsátok az arra érdemeseket. Öleljétek kebletekre a kígyókat, melyeket neveltek, s mérgüket áldozzátok fel az én oltáromon. Jelöljétek meg véreimet, s ajánljátok nekem őket és ha elég hang kiáltja már az én nevem – legyen az bár haldokló is csupán-, ha majd elég halandó születik az én szívem alatt, akkor eljövök ismét, hogy magamhoz vegyem a Romlás Virágait, melyeket én neveltem…”

Arctalan Prófécia (részlet)

 

Bizonyára megdöbbenti a hír, ennyi év után: élek és visszatértem. Megtaláltuk a Kezdetek Városát, melyről a prófécia szól, s most itt vagyunk, hogy beteljesítsük istenünk akaratát.

Talán sok ez így egyszerre, s bármit is gondol rólam, rólunk, tudnia kell: én bízok önben. Kedves Húgom, hamarosan Ön is megérzi majd az Ő érintését, s talán mi ketten ismét együtt lehetünk.

A múlt még mindig tart, s a jövő már elkezdődött.

 

Szívélyes üdvözlettel:

Asuma.

 

//Aki nem aktív, ne is próbálkozzon, nincs értelme. A klánadó napi 300 arany, jelentkezési feltétel a karakterlapon feltüntetett leírás és a levélben való IC jelentkezés. Senkinek nem fogunk mi könyörögni, hogy írjon, nincs felszólítás, vagy üdvözlő levél. A klán egy zárt kör, így aki igényesen meg tudja magyarázni, hogy mégis hogyan talált ránk, milyen úton-módon próbál eljutni hozzánk és miért akar egy istenség központú klánba bekerülni, annak a jelentkezése elbírálásra kerül a klántagok között.

Ez logikusan IC üzenetet jelent, így aki nem így indít, nos.. gondolom egyértelmű. Egy hétnél tovább a mi portásunk sem tűri meg a várakozókat :)

A rangok, helyszínek és egyéb információk csak a klántagokra vonatkoznak.//